A háziporatka – praktikus tanácsok porallergiásoknak

Az allergiás nátha
2016-08-31
Asztma kezelése
2017-02-27

Régóta ismert tény, hogy a házipor is okozhat hasonló, allergiás tüneteket, mint a virágpollen. Ezt a megfigyelést már a múlt században leírták orvosi szakfolyóiratokban, de csak az 1960-as években jöttek rá, hogy a háziporban élő atka ürüléke váltja ki az allergiás reakciót. Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy önmagában a lakáspor nem allergizál, tehát atka vagy állati szőrök nélkül nem okoz tüneteket.

Milyen is pontosan a háziporatka?

A háziporatka szabad szemmel nem látható ízeltlábú. (Tulajdonképpen nagy szerencse, hogy nem látjuk, mert az elektronmikroszkópos felvételeken a Spielberg-filmek szörnyeihez hasonlít).

A háziporatka elsősorban a matracokban, a kárpitban és a szőnyegben található meg.A háziporatka mint ízeltlábú, igen népes családba tartozik, s legalább negyven közelebbi rokona van: így például a rákok egy csoportja, vagy a pókok.

Az atka az egészséges embernek egyáltalán nem okoz tünetet, sőt teljesen veszélytelen rá.

Allergológiai szempontból két atkafélének van jelentősége: egyik a valódi háziporatka másik a lisztatka, amely inkább vidéken található a lakásporban.

Az atka élettartama meglehetősen rövid: általában 8-13 hétig él. A nőstények 40-50 tojást raknak le, a tojásból kb. 20 nap alatt, lesznek kifejlett példányok. Kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak. Kedvelik a párás közeget, a 70-80 százalék relatív páratartalom és a 23-25 °C körüli hőmérséklet a legkedvezőbb számukra.

Miért allergizál?

Az atka elsősorban a matracokban, a kárpitban és a szőnyegben található meg.

Tápanyagforrása az emberi hámszövet, a köröm, a szőr, de ugyanúgy kedveli az állati szőröket és tollakat is. Sőt, az atka táplálkozásához szükségesek apró, mikroszkopikus méretű gombák is, melyek a matracokban, heverőkben találhatók. Egy négytagú család már bőséges élelemforrása lehet az atkáknak, hiszen az ember naponta 1-2 gramm hámot veszt.

Megdöbbentő adat, hogy 1 gramm házipor 15 ezer atkát is tartalmazhat.

A közép-európai időjárást figyelembe véve, általában a nyár végén és ősz elején észlelhetjük a legnagyobb koncentrációt, télen viszont csökken a számuk az alacsonyabb nedvességtartalom miatt. Ha mesterségesen növeljük a páratartalmat – mint azt általában javasolni szokták a légúti betegségben szenvedőknek -, a számuk ismét emelkedhet.

Tévhit, hogy gyakori takarítás esetén az atkák nem szaporodnak el a lakásban!

De akkor hogyan védekezzünk?

Természetesen van összefüggés a tisztaság és az atkák mennyisége között, azonban, ahol ember lakik, különösen, ahol még állatot is tartanak, előbb-utóbb megjelennek. Sokáig azt tartották, hogy alapos porszívózással vagy kémiai kezeléssel megszüntethető a probléma. Sajnos, ez nem így van. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy az allergiát nemcsak az atka testének alkotó fehérjéi, hanem az atka székletében levő fehérjetermészetű anyagok is okozzák. A széklet cementszilárdságúra megkötve állandóan porlik a lakásban. Nem elég tehát az atkákat elpusztítani, hanem az ürülékét is el kell távolítani. Hagyományos takarítás után az erős ízelt lábakkal kapaszkodó atkáknak általában 70-80 százaléka a textilszálakon marad. Valószínűleg csak igen nagy teljesítményű porszívóval távolíthatnánk el őket. Sokféle porszívóügynök járja az országot, méregdrága gépeket ajánlva azzal, hogy ezek igazán hatásosak az atka ellen. Nem szabad bedőlnünk nekik. Amikor arról beszélnek, hogy porszívójuk akár 4-5 kg port is kiszív 20 cm mélyről, akkor jusson eszünkbe, hogy az atkák általában a textilnemű felületén találhatók, a hatásos védekezéshez tehát nem elegendő a porszívózás. Szerencsére ma már vannak jó atkaölő szerek, amelyek nemcsak az atkát pusztítják el, hanem az atka ürülékét is föloldják a textilszálakról.

Mit tehetünk otthon? – praktikus tanácsok

A Magyarországon kapható készítmények hatásosak, és sokáig atkamentes marad a lakás. Nem kell méregdrágán felszedni a padlószőnyeget és parkettázni, nem kell kidobni régebbi bútorainkat, nem kell a lakást rideg, üres kaszárnyává változtatni.

Az igazi porfogókat azonban legjobb eltávolítani. A szobákat érdemes úgy berendezni, hogy lakályosak, de egyben szellősek is legyenek. A tollas ágyneműt célszerű műszálasra cserélni. Figyelembe véve az atka szaporodási feltételeit, törekedjünk arra, hogy minél szárazabb legyen a levegő. A hálószobában tehát elegendő – az alváshoz egyébként igen egészséges – 20 0C is. A lakás atkátlanítása mindenképpen szükségszerű feltétele a jó terápiának, hiszen gyakran tartózkodunk otthon.

Az ágyneműt érdemes magas hőmérsékletű forró vízzel gyakran mosni. Újabban lehet várásrolni kifejezett atkataszító ágyneműket és lepedőket, való igaz igen borsos áron.

A nem mosható plédeket, plüssállatokat 24 órára mélyhűtőbe téve csökkenthetjük bennük az atka mennyiségét. A családtagok napi rendszeres fürdése is csökkenti az atka számot, mivel a hámforrás ilyenkor lecsökken, esetleg megszűnik.

Néha kénytelenek vagyunk olyan helyen tartózkodni, ahol tekintélyes lehet az atkakoncentráció. Ez a helyzet váratlan panaszokat okozhat a már régóta tünetmentes, gyanútlan betegnél. Ezért ha a rég látott vidéki rokonokhoz utazunk, és feltehetőleg a “tiszta” szobában fogunk aludni, ahol ki tudja, mikor takarítottak utoljára, akkor feltétlenül vigyük magunkkal a gyógyszereinket.

Az atka csak bizonyos magasságokban képes élni, így a magas hegyekben vagy mélyen a tengerszint alatt nem található meg. Nyári terveik kidolgozásánál az atkára allergiások ezt – ha tehetik – vegyék figyelembe.

Mit jelent a keresztallergia a poratka érzékenyek esetében?

Végül fel kell hívni az atkára érzékeny betegek figyelmét, hogy allergiájuk az édes vízi rákokra is kiterjedhet, mivel ezek rendszertanilag egy családba tartoznak az atkákkal, és vannak közös allergénjeik. Nem egy esetben számoltak be a betegek arról, hogy garnélarák fogyasztása után fulladtak vagy csalánkiütésük lett. Más állatfaj atkája, vagy a természetben található egyéb atkák is okozhatnak allergiás reakciót. Sőt a pókok csípése is okozhat házipor atka allergiás betegben igen heves reakciót. Ezt a tényt érdemes figyelembe venni annak, aki atkára érzékeny, és – mondjuk – élelmiszerraktárban akar dolgozni, mert itt igen sok – a háziporatkával rokon – atka élhet.

Az elmondottak alapján érzékelhető, hogy az atka által okozott allergiás betegségben szenvedők viszonylag eredményesen kiiktathatják életükből az allergén forrást, s ezzel jobb közérzetet biztosíthatnak maguknak.