Allergia – ha örököltük, miért maradhat rejtve?
tojásallergia
Tojásallergia – ekcémás a kisbabám…
2018-04-14
allergiás
Pollenallergia: hogyan hat az éghajlatváltozás az allergiás megbetegedésekre?
2018-08-10
Show all

Allergia – ha örököltük, miért maradhat rejtve?

allergén immunterápia

Mi válthatja ki az allergiás tüneteket, ha évekig tünetmentesek vagyunk? Mikor, miért használ jobban az allergia kezelésére az úgynevezett immunterápia, mint bármely más, patikában kapható szerekkel végzett tüneti kezelés? Hogyan lehetséges, hogy az immunterápia akár meg is szüntetheti a tüneteket? Milyen vizsgálat szükséges hozzá, kiknek ajánlott? Ezekről a kérdésekről is beszélt dr. Ragó Zsuzsanna, Intézetünk kutatás-fejlesztési vezetője a Napközben című rádióműsor vendégeként nemrég.

Riporter: Említett egy nagyon fontos mondatot, még odakint a stúdió előtt, ami megmaradt bennem. Azt mondta, hogy a páciensek nagyon nagy része – szinte mind – gyógyszert kapnak, nem immunterápiát. Miért fontos ez? Mi a különbség a kettő között?

R.Zs: Az allergia oki, azaz a kiváltó okra ható kezelésére az allergén immunterápia hivatott. Allergiás tünetekben a gyógyszerek nagyon fontos első vonalbeli kezelések, gyorsan fejtik ki a hatásukat, viszonylag gyorsan javítják az életminőséget. A szájban oldódó tabletták, oldatos formák szinte azonnal, a klasszikus tabletták és a szteroidos orrsprayk első alkalmazástól 12-24 óra múlva hatásosak. Fontos azonban tudni, hogy a tüneti szerek csak a bevétel napján, mindössze 24 órában fejtik ki hatásukat.

R: Tehát 24 óráig nincsenek tünetek, de aztán kezdődik elölről.

R.Zs: Igen. Azért kell minden nap bevenni a gyógyszert az allergiás időszak alatt, mert a gyógyszer nem képes tartós immun-modulációra úgy, mint az allergén immunterápia. Tehát, ahogy mondta, az allergiagyógyszer elhagyása után a tünetek visszatérnek. Az allergén immunterápia 3-5 éves alkalmazást követően tartós, akár 10-12 év tünetmentességet biztosít a betegek számára.

R: Mit jelent ez pontosan?

Az immunterápia során a labordiagnosztikai módszerekkel beazonosított allergénhez (tehát amire a beteg valóban allergiás) hozzászoktatjuk a szervezetet. Ez a módszer általában szintén napi kezelést igényel. Ha szezonális, azaz pollen (virágpor) allergiáról van szó, akkor a szezon előtt 2-4 hónappal javasolt elkezdeni a terápiát. Addigra alakítja át, módosítja jó irányban az immunrendszer működését a külsőleg bevitt standardizált allergén, azaz az immunterápia. Így mire valóban találkozik a beteg a levegőben lévő pollenekkel, addigra a szervezet felkészül arra, hogy az allergiás reakció ne következzen be. Az immunterápiát végig alkalmazzuk az allergia szezon alatt is, mert maga tünetcsökkentőként is működik. Mellé csak alkalmanként válhat szükségessé tüneti gyógyszert is adagolni.

R: Úgy tudom, hogy az allergia nagyobb mértékben öröklődik. Vizsgálják az egész családot egy-egy alkalommal?

R.Zs: Az allergia valóban örökletes. Ha érkezik hozzánk a Gyermekgyógyintézetbe egy allergiás gyermek, akkor a kezelőorvos tudja, hogy vagy az anyuka vagy az apuka, vagy akár mindketten valamilyen allergiás, úgynevezett atópiás, vagyis családilag öröklődő betegségben szenvedhetnek. Ez lehet ekcéma, (bőrallergia), szénanátha (ez a leggyakoribb), allergiás asztma, rovarméreg allergia, foglalkozási allergia vagy a ma egyre gyakoribbá váló ételallergia is.

Tehát kézenfekvő az egész család (gyermek, testvér/ek, szülők) kikérdezése. Az „allergiagyanús” szülő/k teljes kivizsgálása mindenképp javasolt, és a magánrendeléseink keretében van is rá lehetőség.

K: Az allergia több tényező összeadódása. Igaz ez?

R.Zs: Abszolút. Az atópiás/allergiás hajlam nem jelenti azt, hogy a tünetek jelen is vannak. Egy allergia-kivizsgálás során nézhetünk a vérből allergénre specifikus IgE antitest értékeket. Ami annyit jelent, hogy a beteg véréből kimutatható a hajlam akkor is, nem panaszkodik tünetekre. Az értékek némelyikének emelkedéséből ez egyértelműen kiolvasható. Tünetmentes esetben jelen protokollok szerint „előre” nem kezeljük a beteget. Nagyon sok tényező együttese aktiválja a tüneteket, például a genetika és speciális környezeti tényezők. Kutatások és tapasztalatok szerint a stressz is trigger faktor egy allergiás hajlamú egyénnél. Sok betegem számolt be arról, hogy mielőtt jelentkezett az első igazi allergiás tünete – ez lehet szénanátha, asztma vagy ételallergia is –, mindig volt valami nagyon komoly és hosszan tartó stressz az életében. Gyermekeknél ilyen lehet, ha a családban válófélben vannak a szülők. A gyermek érzékeli az anya-apa közti folyamatos feszültséget, és kialakulhat táplálkozási probléma, nem lesz „jó evő”, vagy a bőrön megjelenhetnek kiütések bizonyos ételektől. „Aktiválódik” az allergiás hajlama.

R: Pszichés alapon?

R.Zs: Igen.

R: Ugyanez például iskolakezdéskor is előfordulhat akár.

R.Zs: Így van. Nem lehet véletlen, hogy ennyi parlagfű allergiás van Magyarországon. Egybeesik ugyanis a parlagfű (mint nagyon erős allergén) virágzása, a nyári szabadságok utáni iskola- és munkakezdéssel. Ez stressz lehet gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

R: Külterületen lakom, és ha a városba megyek, sokszor szúr, éget, viszket a szemem. Allergiás vagyok a város levegőjére?

R.Zs: Ma már a városok légszennyezettségi adatait is figyelembe kell venni a pollenadatok mellett. Néhány tanulmány beszámol arról, hogy a szállópor-koncentráció meghatározza allergiás tünetek erősségét a városban.

R: Hogyan vizsgáljuk az allergiát? Vannak-e új módszerek? Tudjuk-e előre jelezni a tünetek megjelenését?

R.Zs: Az allergia kivizsgálásának három alappillére van.

  1. A legfontosabb a beteg alapos kikérdezése: milyen tünetei vannak, milyen erősségűek, milyen gyakran jelentkeznek, mikor kezdődtek, családban- van-e allergiás stb.
  2. Az anamnézis után allergiavizsgálatokat végzünk: bőrtesztet (Prick-teszt), amely 15 perc múlva értékelhető, azonnali eredményt ad. Ha ez nem egyértelmű, akkor ezt követően kérhetünk vérvizsgálatot, vagy ezt akár elsőként is elvégezhetjük, ha a betegünk bizonyos gyógyszereket szed (pl. antihisztamin).
  3. Amennyiben még nem kaptunk pontos diagnózist, úgy molekuláris allergiadiagnosztikával egészítjük ki a vizsgálatokat, ami pontosan megmutatja, hogy mi a primer, elsődleges allergén, amire valóban allergiás a beteg. Ennek alapján pollen, atka, gomba, macskaszőr vagy rovarméreg allergia esetén el tudjuk kezdeni az immunterápiát, vagy ételallergiában meghatározhatjuk betegünknek a szigorú vagy kevésbé szigorú diétáját, és az életmentő adrenalin injekció szükségességét.

K: Köszönöm szépen az interjút. Összegzésül elmondhatjuk, ha a család egy tagja allergiás, akkor mindenképp érdemes együtt szakorvoshoz fordulni.

 

A molekuláris allergia tanácsadás tartalmazza az immunterápiás kezelést, a gyógyszer használatának betanítását és a kontrollokat is. Súlyos allergiás betegek esetén, ahol több gyógyszert is szükséges alkalmazni,  az immunterápiás kezelés anyagilag nem megterhelőbb, mint a hagyományos gyógyszeres terápia. A kezelést dr. Ragó Zsuzsanna végzi.