Allergia: tünetei, új vizsgálati módszere és kezelése

Atópiás dermatitis – endogén ekcéma
2016-07-01
Méh-, darázscsípés allergia: hogyan ismerjük fel, mit tegyünk, hogyan előzzük meg?
2016-08-18

Magyarország lakossága körülbelül 30-40 százalékban szenved valamilyen allergiában. Kérdés, hogy milyen új lehetőségek vannak az allergiás tünetek kezelésére, megelőzésre és miként lehet célzottabban kezelni az igazi parlagfű allergiás betegeket. A Napközben című rádióműsor vendége volt a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet két orvosa, Dr. Ragó Zsuzsanna kutatás-fejlesztési vezető és Dr. Réthy Lajos allergológus főorvos. A műsorban a legfontosabb információk hangoztak el az allergia új vizsgálati módszeréről és a kezelésről.

Pollenallergia, amely rontja az életminőséget

Sorozatos tüsszögés, orrnyálkahártya-irritáció következtében bedugult orr, esetleg bedagadt, viszkető torok, kellemetlen közérzet, álmatlan éjszakák… az allergiás beteg nagyon megszenvedi a szezont. A hazai lakosság körülbelül 30-40 százaléka szenved valamilyen allergiában, jó allergia tüneteirészük a pollenekre érzékeny 60 százalékuknál pedig kimutatható az érzékenység a parlagfűre, ami rontja az életminőséget és rendkívül kellemetlen tünetekkel jár.  Augusztusban támad igazán a parlagfű –fekete üröm pollenje. A betegek gyakran komoly összegeket költenek terápiákra, amelyek többé-kevésbé hatásosak, éppen ezért, nem mindegy, hogy arra kapja-e a beteg az úgynevezett immunterápiát, amire valóban allergiás.

A parlagfű az első fagyokig virágzik így az allergiás reakciók egészen ősz végéig jelentkezhetnek. A tünetek azonban jelentősen csökkenthetők, bizonyos szabályok betartásával. Például azzal, hogy az allergiás kerüli azokat, helyeket, ahol számára nagyon sok a veszélyes növény. Ha mégis elmennek ilyen területekre, akkor ajánlott a pormaszk viselése, valamint az orvos által javasolt gyógyszerek, antiallergiás készítmények használata, ha a tünetek súlyosbodnának.

– Nagyon sok az allergiás és egyre növekszik a számuk. A nemzetközi statisztikák is ezt bizonyítják – mondja Dr. Ragó Zsuzsanna – a gond az, hogy az allergiás szénanáthások majdnem fele még soha nem járt orvosnál.

Mi mindentől alakulhat ki, tudják azt Főorvos úr, hogy, mi lehet az oka, nagyon sokan a környezetet okolják? A stressz hatásokat vagy azt, hogy túl sterilen élünk, régi dolog ez vagy újkeletű?

– Alapvetően két fő meghatározója van annak, hogy kialakul az allergia, vagy nem – mondja válaszában Dr. Réthy Lajos allergológus. Az egyik, ahogy nagyon helyesen említette, a környezeti hatások, és ezekben mindegyik eljátssza egy picit a maga szerepét. De emellett bizonyos genetikai hajlam is szükséges hozzá, amit vagy a családból örököl meg az allergiás, vagy úgy alakul ki, hogy még családtag nem allergiás. Tehát a két tényező, a genetikai hajlam és a környezet együtt éri el azt az ingerküszöböt, ingerküszöb szintet, ami után az allergiás tünetek esetleg kialakulhatnak.

 A parlagfű szinte közellenség, ilyenkor nyáron különösen, de egész évben rettegnek tőle, akiknek van rettegni valójuk, lehet ellene küzdeni?  Úgy tudom, hogy van rá több módszer is.

– Persze. Vannak a tüneti szerek, amelyeket elsősorban azok használnak, akik nem kerülnek el orvoshoz, mert most már meg lehet kapni gyógyszertárban vény nélkül, sőt benzinkútnál is – válaszolja Dr. Ragó Zsuzsanna és hozzáteszi – ez azonban nem annyira kedvező hír, mert ez az „öngyógyszerelés” nem mindig sikerül. Amikor a betegek nem tudják magukat kezelni – helyesbítve – a tüneteik megmaradnak, akkor elmennek először a házi orvoshoz. A házi orvos szintén tüneti kezelést tud nyújtani. Ha továbbra is megmaradnak a tünetek – ezek jelenthetik az éjszakai tüsszögést is, az éjszakai orrdugulások miatti nem alvást, majd a napközbeni irritabilitást, és a koncentráció képesség hiányát – akkor megkeresik az allergológust.  Az allergológusok közül vannak Magyarországon mintegy 60-70-en, akik most már nem csak tüneti szereket alkalmaznak, hanem az úgynevezett allergén immunterápiát. Az allergén immunterápia elindításához viszont nagyon fontos, hogy precízen megállapítsuk, hogy valóban milyen allergénre jelentkeznek ezek a tünetek. Erre használjuk a klasszikus allergén-diagnosztikai módszereket – mint a bőrteszt és a vérből vett specifikus IgE kimutatás. Ma már Magyarországon is rendelkezésre áll azonban Svábhegyi Gyógyintézetben az a molekuláris allergén diagnosztikai módszer, amellyel sokkal célzottabban tudjuk megtalálni a molekulán belül azt a részt ami valóban a tünetekért felelős.

 – A gyógyszerek valóban csak a tünetekre jók, ezt meg tudom erősíteni – teszi hozzá Dr. Réthy Lajos. Nekünk az okot kell megtalálni. Az allergia a szervezet téves reakciója. Az évenkénti tünetmentesítésnél lényegesen hatékonyabb egy hosszú távú oki kezelés. Amely arról szól, hogy egy körülbelül 3 évig tartó folyamattal hozzászoktatjuk a szervezetet, ahhoz, hogy ezek az egyébként allergiát kiváltó anyagok nem veszélyesek. Ez az említett immunterápia. Régebben azért nem terjedt el annyira, mert injekciós formában adták, ez több nehézséget is okozott, állandóan be kellett menni az orvoshoz, mellékhatásai is lehettek. Most már rendelkezésre állnak olyan készítmények, amelyeket egyszerűen nyelv alá kell fújni, vagy csepegtetni és otthon biztonságosan adhatóak – természetesen ez is orvosi ellenőrzés mellett, de nem kell nap, mint nap az orvoshoz eljárni -.

Nagyon fontos leszögezni azonban, hogy nem minden allergiás alkalmas immunterápiára. Ezért itt csatlakoznék ahhoz, amit kolléganőm is mondott, hogy tudniillik előtte nagyon fontos tisztázni: alkalmas-e az adott szervezet az immunterápiára, érdemes-e egyáltalán elkezdenie a kezelést, van-e esélye, hogy 90% fölött meggyógyíthatjuk, vagy nem.  Például ebben tud segítséget nyújtani már az előbb említett molekuláris allergológiai diagnosztika. Ami arról is szól, hogy például a parlagfűben legalább 5 olyan allergiát okozó anyag, molekula van, amely a tüneteket produkálhatja, de ezek közül nem lényegtelen az, hogy melyik az az egy része a molekulának, amelyik az adott betegnél ténylegesen az allergia okozója. Ezt, vagyis a valódi kiváltó okot találhatjuk meg a molekuláris, vagy komponens alapú diagnosztika segítségével és kezelhetjük célzottan azt az egy, rossz választ elindító molekularészt. Így válik célzottá és lényegesen hatékonyabbá a kezelés.

Hallgatói megjegyzés, hogy mit tegyen az, akinek a homeopátiás kezelés vált be?

 –  Lehet használni – mondja nyitottan a felvetésre Dr. Ragó Zsuzsanna – de fontos tudni, hogy az allergiakezelésben nagyon magas a placebo hatás. Az igazi gyógyszerek nagy nemzetközi orvosi vizsgálataiban, amikor az aktív hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket összehasonlítják a placebóval (a hatóanyag nélküli anyaggal), akkor a placebónak is van egy 30%-os hatékonysága, amely olykor 40%-os. Tehát az allergiás betegség mögött van egy lelki eredetű folyamat is.  Az már önmaga nagyon sokat tud segíteni a gyógyulásban, hogy valaki foglalkozik a saját betegségével, önmaga gyógyításával, vagy elmegy egy homeopátiás szakemberhez, aki elvileg „alkati szert” ad neki, figyel rá, gondoskodik róla. A törődés maga gyógyít.

Köszönöm. Egy másik hallgató a gyümölcsökre: cseresznye, alma, barack, mogyoró kereszt reakciós allergiáról panaszkodik. Ezekre van hatásos gyógymód? Nem tüneti kezelésre gondolok.

– Régóta ismertek a kereszt allergiák, sőt igazából a felnőtt lakosság körében az ilyenfajta enyhébb ételallergiás reakciók legtöbbször, valamilyen pollennel való kereszt reakciót jeleznek. Ez egyébként a parlagfűnél is ismert, hogy például a dinnyére, az uborkafélékre, kiwire például a parlagfű allergiások egy része is reagál. Ezeket elfogyasztva, szája zsibbad, esetleg viszket, de szerencsére ezek azért súlyosabb tüneteket a legtöbb esetben nem okoznak. Ezek ugyanis kereszt allergének, amelyek nagyrészt enyhébb allergiás reakciót okoznak.

Jelenleg allergén immunterápia a légúti főallergénekre érhető el. Ezt a kezelést a korábbi, még kórházként is működő Svábhegy Országos Allergológiai és Pulmonológiai Intézetben vezettük be, és azóta is sikeresen végezzük. A komponens alapú allergén diagnosztikát az elsők között alkalmazzuk Magyarországon, amellyel el lehet dönteni azt, hogy például egy parlagfű allergiás esetében 90% fölötti lesz-e hatékonyság, azaz ilyen fokú tünetmentesség várható-e a 3 éves terápiától. Ráadásul úgy, hogy később nem kell tüneti szereket sem szednie a betegnek.

Keresztallergiáknál az immunterápia még fejlesztés alatt áll. Így például a nyír allergiásoknál, akiknél csonthéjasok szoktak inkább tüneteket okozni, egy kis antihisztamin gyakran előnyös lehet, szépen csökkenti a tüneteket.

 Mi a teendő – kérdezi a hallgató -, ha az önkormányzat telepít allergiát keltő növényeket, lásd közterületek.

 –  Mi a teendő, én is ezt kérdezem – veti fel Dr. Ragó Zsuzsanna.  A Balaton körül, például amikor megépítették a bicikli utakat… Ha valaki azon most végigkerekezik, akkor az láthatja, hogy gyönyörűen övezi parlagfű.  A déli parton pedig, azokon a területeken, amelyeket nem művelnek meg, sajnos garmadával nő. Tehát a parlagfű allergiások nem tudnak a Balatonon létezni a nyári időszakban, amikor a szünidejüket töltenék. Nagy valószínűséggel inkább elmennek Horvátországba, tengerpartra.

Hallgató felvetés, hogy parlagfű ellen parlagfű – vagyis a parlagfű allergia ellen, parlagfű kivonatot szed, már 2 éve és csodálatosan hat, van, aki a teát issza belőle és esküszik rá.

– Óva intenék azért mindenkit, hogy ilyen típusú öngyógyításba kezdjen – figyelmeztet Dr. Réthy Lajos. Egyrészt, ezek a készítmények, nagyon sokszor bizonytalan forrásból származnak, de ha biztos forrásból származnak is, nem lehet tudni az allergén koncentrációt. Az immunterápiát nagyon-nagyon ellenőrzött módón és igen pici adagokkal végezzük, nagyobb adag kiszámíthatatlan hatást fejthet ki, mindenkit óvók tőle, hogy szakember nélkül „öngyógyítson”.

Tehát először, első lépésben háziorvos, aztán szakorvos.

– Háziorvos, szakorvos. Igen. És a tünetekre figyeljenek, mert az interneten rendelhető labortesztek magukban nem allergiát mutatnak ki, legfeljebb figyelemfelkeltőek, de nem a tesztek alapján diagnosztizálunk, hanem a tünetek alapján, elsősorban. A teszt csak a mankókat jelentik ehhez.

Dr. Réthy Lajos, Dr. Ragó Zsuzsanna, köszönjük, hogy itt jártak nálunk.

– Mi is köszönjük.