Allergia alatt az immunrendszer túlzott reakcióját értjük. Ekkor a szervezetünk a légutakon, a bőrön vagy a tápcsatornán keresztül a szervezetbe jutott különböző anyagokkal, molekulákkal szemben speciális, úgynevezett allergiás típusú ellenanyagok (Immunglobulin E- IgE) termelésével reagál. Az allergiás reakciók kiváltói leggyakrabban allergének:
- a levegőben szálló pollenek (például parlagfű)
- az állati szőrök (leginkább a macskaszőr)
- a fűtés szezonban (főként éjjel) tüneteket okozó poratka
- az egész évben jelen lévő penészgomba
- különböző állatok mérgei (rovarcsípések)
- élelmiszerek (ételallergia)
- adalékanyagok, színezékek, ízfokozók
- gyógyszerek
- vegyszerek
- nehézfémek
Allergiás reakciót okozhatnak még bizonyos kórokozó mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák), illetve azok toxikus anyagai is.
A szervezet allergiás készsége esetén, az allergiás immunválaszban részt vehetnek a vérben keringő, a már említett, allergiás típusú ellenanyagok (IgE), eosinophil és basophil fehérvérsejtek, hízósejtek, lymphocyták és egyéb, a különböző sejtekből felszabaduló kémiai anyagok.
Az allergiás reakció során az allergén (pl. pollen) a hízósejtek felszínén elhelyezkedő allergiás típusú ellenanyagokhoz (IgE) kötődik, melynek következményeként a sejtekből az allergia kellemetlen tüneteiért felelős hisztamin szabadul fel. Ez az agresszív vegyület, a nyálkahártyákon (orrban, a szem kötőhártyáján, bélben, garatban, tüdőben) gyulladásos reakciót vált ki. Főként ez okozza az allergiás tüneteket, panaszokat (pl. vizes orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, szemváladékozás, hasfájás, hasmenés, ritkábban köhögés, nehézlégzés).
Az allergia kimutatása történhet bőrtesztekkel, és/vagy laboratóriumi, vérből történő allergiás típusú ellenanyagok kimutatásával.
Az allergia kezelésekor a kellemetlen tünetekért felelős hisztamin hatását tompítjuk, valamint az allergiás típusú nyálkahártya gyulladást csökkentjük.
