Allergia alatt az immunrendszer túlzott reakcióját értjük. Ekkor a szervezetünk a légutakon, a bőrön vagy a tápcsatornán keresztül a szervezetbe jutott különböző anyagokkal, molekulákkal szemben speciális, úgynevezett allergiás típusú ellenanyagok (Immunglobulin E- IgE) termelésével reagál. Az allergiás reakciók kiváltói leggyakrabban allergének:

  • a levegőben szálló pollenek (például parlagfű)
  • az állati szőrök (leginkább a macskaszőr)
  • a fűtés szezonban (főként éjjel) tüneteket okozó poratka
  • az egész évben jelen lévő penészgomba
  • különböző állatok mérgei (rovarcsípések)
  • élelmiszerek (ételallergia)
  • adalékanyagok, színezékek, ízfokozók
  • gyógyszerek
  • vegyszerek
  • nehézfémek

Allergiás reakciót okozhatnak még bizonyos kórokozó mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák), illetve azok toxikus anyagai is.

A szervezet allergiás készsége esetén, az allergiás immunválaszban részt vehetnek a vérben keringő, a már említett, allergiás típusú ellenanyagok (IgE), eosinophil és basophil fehérvérsejtek, hízósejtek, lymphocyták és egyéb, a különböző sejtekből felszabaduló kémiai anyagok.

Az allergiás reakció során az allergén (pl. pollen) a hízósejtek felszínén elhelyezkedő allergiás típusú ellenanyagokhoz (IgE) kötődik, melynek következményeként a sejtekből az allergia kellemetlen tüneteiért felelős hisztamin szabadul fel. Ez az agresszív vegyület, a nyálkahártyákon (orrban, a szem kötőhártyáján, bélben, garatban, tüdőben) gyulladásos reakciót vált ki. Főként ez okozza az allergiás tüneteket, panaszokat (pl. vizes orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, szemváladékozás, hasfájás, hasmenés, ritkábban köhögés, nehézlégzés).

Az allergia kimutatása történhet bőrtesztekkel, és/vagy laboratóriumi, vérből történő allergiás típusú ellenanyagok kimutatásával.

Az allergia kezelésekor a kellemetlen tünetekért felelős hisztamin hatását tompítjuk, valamint az allergiás típusú nyálkahártya gyulladást csökkentjük.