

Akkor beszélünk asztmáról, ha visszatérő köhögés, vagy sípolás, nehézlégzés hátterében a hörgők gyulladását, illetve hörgőtágító adása után – vagy akár magától is megszűnően – átmeneti beszűkülését tudjuk kimutatni.
Az asztma diagnózisa nem utal a betegség súlyosságára. A betegek többségének enyhe, tüneteket csak alkalmilag okozó asztmája van. Mások megelőző kezeléssel gyakorlatilag panaszmentessé tehetők.
Csak néhány százalékuk az, akik életvitelét kombinált kezelés ellenére is komolyan megnehezíti a betegség. Az asztmára való hajlam, a hörgők fokozott reakciókészsége örökölhető. A tüneteket fertőzések, allergének, fizikai vagy érzelmi terhelés, légszennyezés is provokálhatja.
Ha asztma gyanúja merül fel, a kivizsgálást végző gyermektüdőgyógyász a kórtörténet, a beteg vizsgálata, esetleg laboratóriumi vagy röntgenvizsgálat alapján kizárja a hasonló tünetekkel járó betegségeket.
Asztmán kívül legtöbbször a felső légutak gyulladása vagy az orrmandula megnagyobbodása okozhat elhúzódó köhögést. De gondolni kell többek között félrenyelt idegentestre, csecsemőknél veleszületett hörgőszűkületre is.
Általában allergiatesztet is végzünk, mivel a gyermekkori asztmások több, mint kétharmada allergiás különböző anyagokra, de az allergia hiánya nem zárja ki az asztmát.
A kezelés egyrészt tüneti, alkalmi hörgőtágítókkal oldjuk a hörgők görcsét. Másrészt azoknál a betegeknél, akiknek gyakrabban vannak panaszaik, úgynevezett megelőző kezeléssel csökkentjük a háttérben zajló krónikus gyulladást. Ezáltal sokkal ritkábban és enyhébb formában lép fel köhögés vagy nehézlégzés. A mellékhatások elkerülése céljából többnyire belégzéssel juttatjuk be a gyógyszereket. Ebben a formában még a sokak által rettegett szteroid készítmények is nagyon biztonságosak.
Az asztmás gyermekeket általában néhány havonta hívjuk vissza gondozásra. Ilyenkor megbeszéljük az esetleges újabb panaszokat, légzésfunkciós vizsgálattal ellenőrizzük a hörgők állapotát. Szükség esetén változtatunk a beállított gyógyszereken. Fontos a gyermek lelki támogatása is, törekedni kell arra, hogy életvitele ne különbözzön kortársaitól: ne érezze magát betegnek, lehetőség szerint aktívan sportoljon – a gondozáson ezekre a kérdésekre is szakítunk időt.
Asztmás betegeink közel kétharmada az évek során panaszmentessé válik, sikerül a gyógyszeres kezelést elhagyni. De az egészséges életmódra, a fizikai aktivitásra, a dohányzás elkerülésére a későbbiekben is nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. Ezáltal reméljük elkerülni azt, hogy a tünetek a felnőttkor során se térjenek vissza. A gondozás célja az is, hogy akiknél mégiscsak megmaradnak az asztmás panaszok, vagy felnőttkoruk során esnek vissza, azokat is minél jobb állapotban, komolyabb légzésfunkciós károsodás nélkül adhassuk át a felnőtt tüdőgyógyászati ellátásnak.