Asztma (asthma bronchiale), mint diagnózis

Asztma – allergia, mi az összefüggés?
2017-02-27
Oldalainkon előforduló szakkifejezések magyarázata
2017-02-27

Az asztma diagnózisát nem lehet egyértelműen egyetlen, egyszerű vizsgálattal kimondani. Ha egy betegnél ismételten észleljük a légutak beszűkülésének tüneteit (sípoló légzés, megnyúlt kilégzés), valamint ha ezek a tünetek maguktól vagy hörgőtágító hatására visszafordíthatóak, és ha a kórtörténet alapján (vagy kiegészítő vizsgálatokkal) az egyéb, hörgők beszűkülésével járó állapotokat jó eshetőséggel ki lehet zárni, többnyire akkor mondhatjuk ki az asztma diagnózisát.

diagnozis asztmaHáttérben zajló kóros folyamat

Asztma megállapításakor nem a betegség súlyosságát vagy annak tartós állapotát minősítjük. A diagnózis kimondásával mindössze a betegség hátterében zajló kóros folyamatot jelöljük. Az asztma diagnózisát, a kórtörténet, a diagnosztikus vizsgálatok (allergia teszt, légzésfunkció, mellkas röntgenfelvétel, stb.) mellett a megerősítheti a kezelés eredményessége is, mert a gyors hatású hörgőtágítók (rohamoldó szerek) képesek a hörgőgörcs tüneteit azonnal, látványosan csökkenteni, adott esetben megszüntetni.

Úgynevezett megelőző kezelésre akkor van szüksége, amikor gyakoriak és/vagy súlyosabbak a tünetek. Ilyenkor a kezelés a háttérben meghúzódó gyulladás féken tartásával képes megelőzni a rosszulléteket és a tartós gyulladáscsökkentő terápia mellett nagy valószínűséggel a hörgők károsodásának is csökken az esélye.

Inhalációs készítmények

A gyógyszereket javasolt inhalációban, belégzéssel a légutakba juttatni, mert a lenyelhető gyógyszerekhez képest, sokkal kisebb adagok elégségesek a tünetek csökkentéséhez.

Ha a kezelés nem elég hatásos, először mindig ellenőrizni kell, hogy a beteg a megfelelő gyógyszert, a megfelelő módon használja-e. A terápia sikertelensége esetén újra át kell gondolni a beállított kezelést és ellenőrizni kell a diagnózist is.