Dietetika

Ételallergiás gyerek vagy felnőtt esetében a szakszerű táplálkozási tanácsok hosszú távú terápiaként szolgálnak. Különösen igaz ez lisztérzékenység, gluténérzékenység esetén, ahol a terápia maga az étrend, akár gyógyszeres kezelés nélkül. Rendelőnkben külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy allergiás betegeink a legkorszerűbb dietetikai tanácsokkal ellátva kezdjék meg az allergia diagnosztizálása utáni életüket.

Mikor segít a dietetikus a mindennapokban?

Különböző felszívódási zavarok diagnosztizálását követően a dietetikus pontos „térképet” ad a betegnek, melyik nyersanyag, alapanyag fogyasztása ajánlott, vagy tiltott.

A követezőkben igyekszünk sorra venni a felszívódási zavarral járó kórképeket:

Laktóz intolerancia: a laktáz enzim (tejcukorbontó enzim) hiánya, vagy csökkent működése okoz panaszt, a megfelelő laktózmentes étrend kiemelt szerepet kap a terápia során.

Lisztérzékenység (cöliákia): olyan autoimmun betegség, amelynek során a szervezet a különböző gabonákban (búza, rozs, zab és árpa) megtalálható fehérje, a glutén egyik összetevőjével szemben (gliadin), IgA típusú antitestek termelésével reagál, mely a bélfalban gyulladásos folyamat kialakulásához, végső soron felszívódási zavarhoz vezet. A diéta szigorú betartása mellett azonban a tünetek gyakori megjelenése kiküszöbölhető.

Ételallergiák: A már anyatejen nevelkedő csecsemőknél is megjelenhet ételallergia, ha az édesanya túl sok tehéntejet/tejterméket fogyaszt. A szoptatott csecsemőknél bőrkiütés, nehezen csillapítható hasfájás, véres széklet hívhatja fel erre a figyelmet. Nagyobb gyermekeknél is előfordulhat élelmiszerek által kiváltott allergiás reakció, leggyakrabban az olajos magvak, a tejfehérjében található kazein, tojás, szója okoz panaszt. Ha légúti allergia is fennáll a betegnél, keresztreakció léphet fel különböző élelmiszerekkel szemben. (Például poratka allergia esetén a rákfélék fogyasztásakor.) Ennek oka, hogy a légúti allergének, pl. a virágporok és a különböző élelmiszerek többféle azonos típusú fehérjét tartalmaznak. Ezek a fehérjék „becsapják” immunrendszerünket és így fordulhat elő, hogy olyan élelmiszerek is allergiás tünetet válthatnak ki, amelyeket még soha nem fogyasztottunk, illetve amelyekre az allergiavizsgálat szerint nem vagyunk allergiásak.

Legismertebb keresztallergiák:

A beteg által ismert, korábban diagnosztizált  allergia Ismert keresztallergénekNem ismert

keresztallergének

Parlagfű allergiásokgörögdinnye, sárgadinnye, uborka, banán, cukkiniavokádó, mangó, füge
Fekete üröm allergiásokindiai konyha: zeller, petrezselyem,

 

indiai konyha: ánizs, koriander
nyírfapollen allergiásokalma, őszibarack, cseresznye, szilvakókuszdió, kiwi, egyéb dió- és mogyorófélék
poratka allergiásoktengeri rákok
latex (gumi) allergiásokegzotikus gyümölcsök, füge, kiwi, mangó, avokádó

Cukorbetegség: A szülők számára gyakran nem egyértelmű, hogy diabeteses gyermekük vércukorszintje miért ingadozik, vagy magas. Ennek a hátterében legtöbbször diétahiba áll. A dietetikus gondosan újra át tudja venni a gyermekkel (és a szülőkkel), hány óránként, mikor, milyen ételt javasolt fogyasztania a gyermeknek – vagy a felnőttnek.

Irritablis bél szindróma (IBS), krónikus gyulladásos bélbetegségek: Crohn-betegség, colitis ulcerosa (IBD)

Egyénre szabott diéta szükséges a krónikus gyulladásos bélbetegségekben szenvedő betegeknél, mely nagyban függ attól, hogy pontosan mely gyulladásos kórkép okozza a tüneteket, valójában IBS-ről (funkcionális idült bélműködési rendellenesség) vagy IBD-ről (organikus, krónikus bélnyálkahártya gyulladás) van szó. A diagnózis gastroenterológiai kivizsgálás, szükség esetén bélbiopszia segítségével azonosítható.

A gyulladásos bélbetegségben szenvedő egyének gyakran alultápláltak, részben az étvágycsökkenés miatt, részben azért, mert a krónikus bélbetegségek megnövelik a szervezet energiaszükségletét. Az energiafelhasználás tovább fokozódik a gyulladásos bélbetegség aktív időszakaiban. Nem ugyanazon ételek fogyasztása ajánlott a betegség akut szakában, mint a gyulladásos folyamat csökkenése, megnyugvása esetén.

A dietetikusnak fontos szerep jut ezen kórképeknél, hiszen egyidejűleg kell biztosítani a megfelelő kalóriabevitelt, a szervezet vitamin és ásványi anyag szükségletét. Szükséges meghatározni az elfogyasztott étel optimális rosttartalmát annak érdekében, hogy a gyulladásos bélszakasz terhelése csökkenjen.

A dietetikai tanácsadás körülbelül egy órát vesz igénybe. Ennek során részletes anamnézis felvételt követően megtörténik a szükséges étrend ismertetése. A konzultációra érdemes a konzultációt megelőző 3 napi táplálkozási naplóval érkezni. Erre elegendő egy kisebb füzet, amelyben a dietetikus számára lényeges információkat kell feljegyezni: az étkezések időpontjait, az elfogyasztott ételeket és azok mennyiségét.

Bejelentkezés telefonon:+36 1 44 33 200

Illetve közvetlenül online időpont foglalással a következő link segítségével:

[]
1 Step 1
Previous
Next