

Ekcéma, asztma, allergiás nátha – atópiás menetelés
Gyermektüdőgyógyászként gyakran tapasztalom: sok szülő teszi fel nekem az első vizsgálaton a kérdést akkor, amikor gyermekét nem múló köhögés, visszatérő nehézlégzés miatt vizsgálom.
„ És ez most már mindig így lesz, doktornő, vagy ki lehet nőni?”-
Ilyenkor mindig elmondom, hogy biztosan nem tudhatom, de mégis van néhány adat, amely előrevetítheti a jövőt.
Amikor első alkalommal hozzák vizsgálatra a gyermeket, feltérképezem a szülés körülményeit (terhesség, szülés, újszülöttkor), a családi kórtörténetet (anya, apa testvérek), a lakó- és alvókörnyezetet, a korábbi komolyabb betegségeket, műtéteket, a családtagok dohányzási szokásait, közösségbejárást stb.
Másképp ítéli meg a gyermektüdőgyógyász egy nem allergiás családi kórtörténettel rendelkező, közösségbejáró kisded köhögéses panaszait, „fulladásait”, mint az allergiás, asztmás családba született kisdedét.
Az előbbi esetben nagyobb az esély, hogy a tünetek átmenetiek és a tüdőfejlődéssel, immunrendszer érésével egyre ritkulnak a panaszok.
Amennyiben azonban a családi kórtörténet szerint az egyik, vagy gyakran mindkét „ágon” ismételten előfordul ekcéma, asztma, szénanátha, nagy valószínűséggel öröklődik az allergiás/atópiás hajlam (megjegyzés: atópiának nevezzük a szervezet megváltozott, allergiás típusú reakcióját a környezeti hatásokra, mely lehet bőr, emésztőszervi, légúti tünet), főként, ha mindkét szülő ugyanarra allergiás. Például parlagfű esetében szinte biztos az utódok allergiája. Nem ritkán tapasztaljuk az úgynevezett atópiás menetelést.
Csecsemőkorban ekcéma, kisdedkorban obstruktiv bronchitis (asztmatikus hörghurut), kisgyermek korban asztma, serdülőkorban allergiás nátha és kötőhártya-gyulladás tünetei dominálnak.
Panaszoktól függően fél-egy év múlva a tejfehérje táplálék visszavezetését meg lehet kísérelni a kezdeti tünetek súlyosságától függően vagy otthon, vagy kórházi körülmények között.
Gyakran tapasztaljuk (az esetek kb. 95%-ában), hogy kisded kor végére kinövi a baba a tejallergiát.
A tejallergia prognózisában,a visszaterhelés módjában, segítségünkre lehet az un. molekuláris, vagy más néven komponens alapú vizsgálat, melyet vérből végzünk. Ez a vizsgálat segít abban is, hogy mennyire tartsunk szigorú diétát.
Ahogy nő a gyermek és „kinövi” a tejallergiát, gyakran tapasztalják, különösen, amikor közösségbe kerül, hogy „minden megfázáskor” „befullad”.
Lehet, hogy kezdetben nem mutatható ki allergia, és „csak megfázás”, vírusfertőzés provokálja a fenti panaszokat. Később, már a kisgyermek kortól, az év bizonyos szakában, vagy egész évben fellépő nehézlégzéses panaszok allergiás asztmára utalnak.
Kisgyermekkortól tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, szem váladékozás jellemzi, mely áthúzódik a serdülő és a felnőtt korra is.
Nagyobb gyermeknél légzésfunkciós vizsgálat segít az allergiás nátha és az allergiás náthához kapcsolódó asztma elkülönítésében.
Az első babának akinek a családjában atópia nincs, azt mondanám, nagyobb esélye van, hogy „kinövi” óvodás korra a visszatérő légúti panaszokat.
Míg a második esetben, az allergiás családból származó gyermek esetében azt mondanám, hogy nem, az atópiás hajlam megmaradhat. Az allergiás betegségek hullámzó lefolyásúak, ezért hosszú évekre tünetmentessé válhat valaki, és csak néha – néha lehet szüksége asztma, és/vagy allergia gyógyszerre.
A gondozásba vétel, a rendszeres kontroll, hosszú távú követés segít a pontos diagnózis felállításban, a prognózis megbecsülésében, az atópiás, allergiás, asztmás betegségek gondozásában. Természetesen szükség szerint társszakmák (gégész, bőrgyógyász, gasztroenterológus) bevonásával sikerül elérni a tünetmentességet, és nagyon fontos az egyénre szabott kezelés kialakítása.
Gyermektüdőgyógyász
Gyermektüdőgyógyász, orvos-szakmai vezető
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet