Méh-, darázscsípés allergia: hogyan ismerjük fel, mit tegyünk, hogyan előzzük meg?
2016-08-18
Az allergiás nátha
2016-08-31

A pollen- vagy szezonális allergia az évnek bizonyos időszakában, pl. a fák, fű, parlagfű, fekete üröm pollenjeinek kibocsájtásakor okoz tüneteket az azokra érzékeny emberekben.

Az allergiás betegek nagyobb része nemegyszer kínkeserves heteket-hónapokat él át e rövidnek tartott szezon alatt is, ezért a gyógyszeres terápia mellett minden egyéb lehetőséget meg kell ragadnunk a tünetek enyhítésére. Ennek legfontosabb eleme az allergén kerülése. Az allergénmentesítés mindig nehéz feladat. A belső terekben előforduló (indoor) allergének esetében pl. “száműzzük” otthonunkból az atkát, és ha lehetséges, a macskát is. A kültéri (outdoor) növények okozta allergia esetében azonban az allergén kerülése még nehezebben megoldható, tekintettel a növények nagy számára és elterjedtségére.

7Néhány gyakorlati tanács

Ha a pollenszezonban nem mehet magas (legalább 1000-2000 méteres) hegyek közé az allergiás beteg, akkor otthon próbáljon meg óvintézkedéseket tenni.

Délelőttönként, kora délután ne sétáljon a szabadban, mert a növények a reggeli órákban bocsátják ki pollenjeiket. A pollenszám délig meredeken emelkedik, aztán késő délutánra lecsökken, a pollen “leülepszik” szélcsend esetén. Erős szél felkavarja a polleneket így az allergiás tünetek erősödhetnek. Városokban egész nap magas lehet a pollenszám, különösen akkor, ha az épületek között a meleg levegő megreked. Ez az egyik magyarázat arra, hogy a városokban miért van több allergiás panaszokkal küszködő ember, mint vidéken. A másik magyarázat a légszennyezettség. Kétségtelen, hogy a poros, savas, kén-dioxidos levegő károsítja a légúti nyálkahártyát, így elősegíti allergia kialakulását. Pollenszezonban – a szokástól eltérően – ezért sem javasolt a szellőztetés. Célszerű az ablakra pollenhálót tenni, a lakást légszűrővel ellátni. A korszerű autókat már felszerelik pollenszűrővel, melyeket az előírásoknak megfelelően javasolt rendszeresen cseréltetni, a régebbi modelleknél amennyire lehetséges, célszerű az ablakot felhúzva tartani, és a levegő keringetését belsőre állítani.

Gyakori gyomirtás, fűnyírás

A heti rendszerességgel végzett fűnyírás gátat szab a fű, gyomok virágázásának.

Pollenszezonban ne tervezzünk kirándulást a szabadba, a szülők ne engedjék allergiás gyermeküket a fűben hemperegni vagy letépkedni a növényeket. Jobb eső után kimenni a szabadba, mivel a csapadék lemossa a talajra a polleneket.

Amikor hazamegyünk, mossuk meg az arcunkat, kezünket, mert a pollenek rátapadnak a bőrre, szemöldökre, szempillára. Pollenszezonban megengedett, sőt ajánlott naponta hajat mosni, mivel a pollenek a hajról folyamatosan a szembe, légúti nyálkahártyára kerülve okozhatnak még a zárt térben is tüneteket.

A napi egyszeri orrátmosás (mely történhet akár tiszta vízzel is), az orrnyálkahártyáról is eltávolíthatja a polleneket. Az utcai ruhát célszerű lecserélni, kimosni.

Kerüljük az ágynemű szárítását a szabadban, mert a rájuk kerülő pollenszemek éjszaka is okozhatnak allergiás tüneteket, az arra hajlamos allergiásoknál akár nehézlégzést is.

A napszemüveg, szemüveg viselése szeles időben megakadályozza, hogy a pollenek a szem kötőhártyájára kerüljenek.

Mit ne egyen az allergiás beteg?

Akinek pollenallergia problémája van ne egyen mézet, virágporkészítményeket, propoliszt. Különösen óvakodjon a gyógyteáktól (kamilla, lándzsás útifű, csalán stb.) mert váratlan és súlyos tüneteket is okozhatnak. A pollenszezonban bizonyos gyümölcsök keresztreakciót okozhatnak (pl. nyír-alma, körte, parlagfű-dinnye, üröm-zeller). A kimutatott pollen allergiához társuló keresztreakciókról érdemes tájékozódni, és a rizikós zöldségeket, gyümölcsöket főként a pollenszezonban kerülni.

Amikor a pollen allergiás egész évben a tünetekkel küzd

Előfordulhat, hogy a pollenallergia által sújtott beteg nemcsak az adott szezonban mutat tüneteket, hanem egész évben. Ilyenkor vagy más környezeti allergénre is érzékeny (pl. poratka, penészgomba), vagy olyan szobanövény van a lakásban, amely keresztreakció révén panaszokat okozhat a betegnek. Ilyen növény például a Dieffenbachia – buzogányvirág -, melyről nem is gondolnánk, hogy illóolaja képes allergiás tüneteket kiváltani.

Mit tehetünk, hogy jobban érezze magát a beteg?

Ha a családban pollenallergiás beteg van, célszerű a szabadságot abban az időszakban kivenni, amikor a beteg tünetei várhatóan kiújulnak, és ha van rá mód, a „kritikus” pollenben dús időszakban vagy a tengerpartra, vagy a hegyekbe utazni. A sós tengeri levegő az allergiás betegeknek jó hatású, de az eltérő növényzet mellett a jó hatásért az is felel, hogy a szél nem a szárazföld, hanem a tenger felől fúj, tehát a levegő mentes marad a pollenektől.

Azoknak a betegeknek, akik csak a pollenre érzékenyek, jót tehet a barlangi levegő. A természetes és mesterséges sóbarlangban eltöltött hosszabb idő is hatékony lehet, de az utóbbi, főleg gyermekkorban, nem egyértelműen mindig jó hatású. Ezért ilyen esetben szakorvos (allergológus, tüdőgyógyász) véleményét minden esetben ki kell kérni.

Azonban azt egyértelműen leszögezhetjük, hogy a pollenallergia elleni védekezés legfontosabb láncszeme mégis az allergiát okozó fű rendszeres nyírása, illetve a gyomnövények módszeres kiirtása.