Gyermekkori allergiák
2018-01-08
allergén immunterápia
Allergia – ha örököltük, miért maradhat rejtve?
2018-06-06
Show all

Tojásallergia – ekcémás a kisbabám…

tojásallergia

A tojásallergia a második leggyakoribb gyermekkori ételallergia.

A tojásallergia oka

Teljesen természetes, hogy a szülők konkrét okot szeretnének találni a gyermeküknél jelentkező egy- egy tünet kapcsán. Így például atópiás dermatitisz (ekcéma) hátterében rejlő eredetnél is az lenne a legjobb megoldás, ha az okot „kiküszöbölve” megoldódnának a kicsi panaszai.

Sajnos azonban nem ilyen egyszerű! 

Ha egy kicsinek érzékeny a bőre, úgy a legkülönbözőbb környezeti hatás, légúti infekció, hideg, meleg, mosószer, öblítő szer, mosakodószer okozhat állapotromlást. Ezzel együtt, különösen, ha nagyon csúnya a baba bőre, a kiváltó okot, potenciális allergént mindenképpen érdemes kutatni a panaszok hátterében. Sokan nem tudják, hogy például a poratka is szerepet játszhat ekcémás tünetek kialakulásában. De most nem erről beszélünk, hanem a tojásról, ami a tej után a második leggyakoribb étel allergén csecsemő- és kisdedkorban.

Gyakoriságát 0.5-2.5 százalékra teszik. A tojásallergia tünetei többnyire a hozzátáplálás során, a tojás bevezetését követően jelentkeznek, de anyatejes babánál is gondolni kell rá. Az anya által elfogyasztott étel kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejjel, és így bejut a baba szervezetébe is, ezért a babánál jelentkező ekcéma esetén próbaképpen érdemes az anyánál 4-6 hetes tojásmentes diétát tartani. Tartós diétára akkor van szükség, ha egyértelműen javulnak a baba tünetei.

A tojást 8 hónapos kor után ajánlott bevezetni a babák étrendjébe, de a legújabb nemzetközi ajánlások szerint az egészséges baba akár már 6 hónapos kortól kaphat kevés tojást tartalmazó ételt. Kezdetben jól megfőzött tojás sárgája ajánlott főzelékbe keverve.

A baba hozzátáplálásánál mindig fontos, hogy egyszerre kevés újdonságot kapjon, így könnyebben észleljük a változást. Amennyiben jól tolerálja a tojássárgáját, úgy egy idő múlva, néhány héttel később kapjon tojásfehérjét szintén jól főzött formában, ételbe keverve.

A tojásallergia tünetei

c

Nagyobb gyermeknél az allergiás tünetek (bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, az arc, a torok duzzadása, nehézlégzés, hányás, hasmenés és hasi fájdalom) a tojás fogyasztását követően többnyire rövid időn belül, néhány perc vagy óra után lépnek fel, de a változó emésztési viszonyoktól függően később is jelentkezhetnek, akár 2-4 napos késéssel.

A tojásallergia valószínűsíthető az étel elfogyasztását követően fellépő panaszok alapján, a diagnózis megerősítése céljából különböző vizsgálatokat ajánlott elvégezni.

A tojásallergia vizsgálata

Első lépés a pontos kórtörténet megismerését követően a bőrteszt.

Bizonyos esetekben fél-egyéves kor körül is elvégezhető, biztosan értékelhető eredményt hároméves kor felett ad.

Az úgynevezett Prick-teszt során gyárilag tisztított allergéneket viszünk fel az alkar bőrére. A felvitt allergének a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezettel, a szervezetben jelen levő IgE ellananyagokkal. Az ellananyagokhoz kötődve beindítják a bőrben a hisztamin felszabadítást. Eredménye csalánkiütésszerű elváltozás (viszketés, bőrpír, duzzanat).

A pozitív elváltozást mindig egybevetjük a klinikai tünetekkel, panaszokkal és ez alapján valószínűsítjük az allergiát (értékelése szakorvosi feladat). Az eredménytől függően, vagy ha a bőrteszt valamely okból nem végezhető el, vérmintából úgynevezett specifikus IgE vizsgálatot végzünk.

A diagnózis

A specifikus IgE ellenanyagok az ú.n. allergiás típusú ellenanyagok, az allergénekkel szemben termelődnek a szervezetben, a vérből kimutathatók. A specifikus IgE kóros értéke önmagában nem bizonyítja az allergia meglétét, csak az allergénnel történt találkozást. Eredményét a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni.

Mind a bőrteszt, mind az IgE vizsgálat hozzásegít a diagnózishoz, majd a diéta kialakításához. Az IgE szint akkor is magas maradhat, ha az allergénterhelés már nincs jelen, szintje csak nagyon lassan csökken.

Néhány éve a diagnosztikai vizsgálatok kiegészültek az u.n. komponens alapú vizsgálatokkal.

A hagyományos allergiatesztek (bőrteszt és vérvétel) nem az allergén komponenseit vizsgálják, hanem az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatát. A többnyire fehérje természetű allergének több összetevőből (komponensből) állnak, amelyek egymástól eltérő mértékben, de az adott összetevőre jellemzően okozhatnak enyhébb vagy súlyosabb allergiás tüneteket az arra érzékenyekben.

A komponens alapú vizsgálattal sokszor prognosztizálni lehet az allergiát, illetve ahhoz is támpontot tud adni, hogy mennyire veszélyes az adott allergia, mennyire szigorúan kell tartani a diétát. Például hőkezelt formában kaphatja-e az adott allergént (pl. tojás)

A tojásallergiásnál ritkán csirkehús fogyasztása, illetve a tyúktoll belégzése is okozhat panaszt.

A tojásallergia kezelése

A tojásallergia eddigi egyetlen kezelési módja a szigorú tojásmentes diéta volt, mely különösen gyermekeknél nem könnyű feladat. A molekuláris allergiavizsgálat alapján azonban megállapítható az is, hogy a gyermek a tojásfehérje hőre lebomló vagy hőkezelésnek ellenálló alkotóelemére allergiás, így lehetséges, hogy hőkezelt, átsütött tojás fogyasztása nem okoz panaszt. Lehetséges tehát, hogy a páciensnek csak tojásrántottára, főtt tojásra és tükörtojásra kell diétáznia de például fogyaszthat rántott húst, tojással készült tésztát, jól átsütött süteményt, illetve feldolgozott tojással készült élelmiszert. A molekuláris allergia diagnosztika segítségével az is prognosztizálható, hogy van-e rizikója súlyos, anafilaxiás reakció kialakulásának tojásra allergiás gyermek esetében.

Szigorú diéta előírása esetén feldolgozott tojást tartalmazó étel sem fogyasztható.

A biztos diagnózis a gyanúba hozott étel megvonása és visszaadása, ezért időnként javasolt meghatározott protokoll szerint a korábban jelentkezett tünetek és aktuális laboreredmények függvényében kórházi körülmények között, vagy sürgősségi ellátásra alkalmas szakrendelőben terhelni az adott élelmiszerrel a gyermeket (ez az úgynevezett tápanyag-terheléses vizsgálat). 

A gyermekek többsége 3-6 éves korára kinövi a tojásallergiát. Ma már tudjuk, hogy a szigorú megvonásos diéta nem segíti elő az allergia kinövését, ezért ez csak komolyabb allergiás tünetek, megalapozott szakorvosi javaslat alapján indokolt. Ellenkező esetben, pl. hőlabilis tojásfehérje allergia esetén a feldolgozott tojást tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása elő is segítheti a tojásfehérjével szembeni tolerancia kialakulását. Előfordulhat azonban, hogy ez későbbi életkorra tolódik. Meg kell jegyezni azonban, hogy az esetek kis százalékában ugyan, de a tojásallergia egész élet során megmaradhat.

Dr. Göndöcs Rita
Gyermektüdőgyógyász, csecsemő – és gyermekorvos